Kitartóan vártuk a köd felemelkedését új barátunkkal, de több órai várakozás sem volt elég.
Helyette megleshettem hol és hogyan készülnek évek óta a Reggeli kis semmiségek sorozat oly kedves képei. És ne feledkezzünk meg a motivációról sem, ugyanis az sem hétköznapi. A saját maga szórakoztatásán túl Lóri, miután leszokott a dohányzásról, egyfajta pótcselekvésként járt ki a kertbe fényképezni. A reggeli cigi helyett inkább egy-egy reggeli képpel lepte meg magát és nagy örömünkre minket.
Lassan haladtunk a köddel ölelt domboldalon, néhány méterenként megállva, időztünk, fényképeztünk és nagyon jókat beszélgettünk a fotózásról, munkáról, elvekről. Hiába volt hideg és korlátozott a köd és kóstolgatott a hajnali mínusz, az a néhány óra, amit az oldalban töltöttünk szinte perceknek tűnt és még így is készült néhány kedves fénykép.
A fotók készítésének technikai részéhez tartozik, hogy ellesve Lóri módszerét, tavaly vásárolt Nikkormat FT2-emről letekertem a teljesen manuális 50-es obimat és azzal próbálkoztam.
Ha tetszett, amit láttál, akkor oszd meg másokkal is. Ha szeretnél még hasonló bejegyzéseket látni, akkor lájkold a blog Facebook oldalát.
